Prológus

Tény, hogy nem vagyok olyan mint mindenki más. Nem azt jelenti számomra a hobbi szó mint a többi velem egykorúnak. Csak szimplán szeretek egyedül lenni. Legtöbbször olvasok vagy éppen a kedvenc zenéimet hallgatom. De amíg a velem egyidősek rap-et és hasonlókat hallgatnak, nekem a zene a Beatles és a többi, régebbi sláger jelenti a zenét.Emiatt is van többek között, hogy az osztálytársaim és más tanulók sem hajlandóak, akár szóba is állni velem. De már rég óta így van, és egy percre sem bánom. Mert nekem ez pontosan így jó, semmit sem változtatnék az életemen. Ha esetleg mégis, azt a családommal, a szüleimmel való kapcsolatomat tenném mássá. Anyukám egy ügyvédi asszisztens, az édesapám pedig orvos. Sajnos emiatt igen keveset beszélek az apukámmal, de ettől függetlenül is, sokkal jobb vele a kapcsolatom. Ő általában megért, nem úgy mint anyu. A testvérem Jade, egy igazi, idegesítő, vásárlásmániás, miss tökéletes. Éppen itt van a tragikus dolog, ő mindig mindenben jobb, vagy legalábbis a szüleim szerint jobb nálam. Folyton hozzá hasonlítanak, pedig hatalmas a különbség. Nem külsőleg mert kívülről ugyanúgy nézünk ki. A különbség a belső tulajdonságainkban nyilvánul meg. Ő olyan, mint a mai fiatalok 90%-a. Ezt nem kell részleteznem. Mivel neki barátai és pasija is van, így persze, hogy ebben is leköröz, a szüleink szemében. Ő pedig ezt a helyzetet rendkívül élvezi. A barátja Travis minden álldott nap nálunk kotnyeleskedik, és nem zavartatják magukat, bátran smárolnak akár a konyhában, vagy bárhol máshol. Nem, ez nem lenne akkora probléma, ha Jade nem flörtölne minden fiúval, aki szembejön vele az úton. Ilyenkor Travis féltékenységi rohamot kap, és képes lenne megfejelni bárkit. Jade egyszerűen nem tudja hol van a határ. Persze anyu szerint ő hibái ellenére is tökéletes. Ő az aki mindig több pénzt kap, és aki bárhova elmehet. Nem mintha olyan sok programom lenne. Leginkább csak koncertekre járok. De persze nem olyanra, ami manapság annyira népszerű. Emiatt is eleget kapok otthon.

A legjobb, és egyben egyetlen barátommal Varennel szoktam elmenni, a kedvenc együtteseink koncertjeire. Varen az egyedüli aki szóba áll velem, és megért. Talán azért mert sok mindenben hasonlítunk. Azonban ő egyetemista, én pedig a közelgő érettségire hajtok. De ő sokat segít nekem, mindenben. Bár ritkán találkozunk, de amikor sor kerül rá akkor rengeteget vagyunk együtt, legtöbbször nála alszok, de mivel barátok vagyunk, más sosem történik, és nem is fog. Varen jelenleg olyan 'majdnemegyüttvagyunk'-ba van egy lánnyal.

Nem ismerem, de nem is fogom. Varen megmondta, hogy nem lesz fontosabb mint a barátságunk. Jade annak idején halálosan szerelmes volt Varenbe. De nem lett belőle, természetesen semmi. Jade egyébként kedves is tud lenni, de az nagyon ritka. Mi szinte ha egy nap két szót váltunk egymással, akkor sokat mondok. Nem vagyunk valami jóban. De ezen nem kell változtatni mert Jade természete ilyen. Ha a barátnői nála vannak, legtöbbször csak sikítoznak, mindenért. Anyu meg csak tömi Jade zsebét a sok pénzzel. Nekem egy hónapba van annyi pénzem, mint Jade-nek egy héten. Los Angelesben lakunk, egy kisebb családi házban, Jade és én az emeleten, anyuék pedig a földszinten. Amióta az eszemet tudom, azóta egy tapottat sem mozdultunk LA-ből. Viszont itt legalább sokszor van olyan koncert, ami az én ízlésemnek is megfelel. A sulim LA harmadik legjobb iskolája, de  innen, biztosítva van a helyem, az egyetemen. Az érettségi még messze van, de már javában, hatalmas előkészületekkel tanulok. Nagyon szeretnék mindenből ötösre érettségizni. Bár ez minden bizonnyal menni is fog. De a hugom akkor is jobb lesz, a szüleimnél ezen az sem változtatna. Viszont ha ösztöndíjat kapnék, akkor egy kicsit nőlnék a szüleim szemében. Legalábbis remélem. Hamarosan lesz egy koncert, amire mindenképpen el kell mennem. A Guns n roses.  Augusztus 16.-án, ameddig már csak 6 nap van. Már alig várom. A baj csak az, hogy Varen nem biztos, hogy el tud jönni velem. Bár nagyon reménykedem benne, hogy velem tart.